1,1 liter Kofola egy este alatt

Pár vendéglő az én szememmel

Nagyfödémesen van pár vendéglő, kocsma és bár. Ezekről és az ott csapolt finom Kofoláról, sörökről írok az alábbiakban és értékelem is mindezt.

Három napig itt volt "nálunk" Födémesen, a nagybácsim Zoltán (egyébként a Csehszlovák sörözés csoport alapítója) és az egyik este meghívott minket: unokatestvéremet Kristit és engem Kofolázni, illetve Ő sört ivott.

A Kofola egy szénsavas, koffeines, alkoholmentes cseh, szlovák üdítőital. A színe és jellege nagyon hasonlít a kóláéhoz, de az íze teljesen más. Az 1960-as és 1970-es években lett népszerű. Nálunk Szlovákiában és a szomszédos Csehországban is nagy konkurenciája a Coca - Colanak, és a Pepsinek, de mi, (legalábbis én biztosan) tudjuk, hogy a Kofola finomabb. :) Sok vendéglőben csapolják is ezt az italt. Különböző ízekben kapható:  natúr kóla, citromos, cseresznyés, vaníliás és téli fahéjas.           

Röviden ezek lennének az alap tudnivalók a Kofoláról, melyet már 1962-óta ihatunk.

Na szóval, felkerekedtünk letesztelni, hogy hol is iható a legjobb Kofola, sör, hol a legjobb hely, illetve kiszolgálás.

Első megállónk: Lotos Lake

Ez egy tóparton (Báger) fekvő kocsmaféleség. Egyébként itt néztem a hokit is. Lényegre törve: a Kofola megfelelően hűvös volt számomra, de a sör, Zoltán elmondása szerint (mivel én még nem ihatom) nem volt eléggé hideg. A környezet szép, már ami a tavat és a fákat illeti. Az nem tetszett, hogy a kinti asztal nem volt valami tiszta, és nemrégiben ki öntött a Báger, tehát az asztaloktól nem messze tele van a föld kb. 10 centiméter hosszú haltetemekkel. Többek közt az egyik kuka kipúposodásig tele volt, így valamelyes mód érthető volt a pár földön hempergő műanyag pohár. Az egy plusz pont a Lotos Lakenak, hogy nagy vászonra  vetítik a hokit és lehet bent, ponyva alatt és kint is ülni. Összegezve az alábbiakat, a 10 pontból, én a Lotos Lakenak 5 pontot adok.

Második megállónk: Enelin

Ez már egy étterem, tehát komolyabb hely. Ahogy az előző helyen, itt is a kinti részen fogyasztottuk el az üdítőnket. A Kofola és a sör mellé rendeltünk még sült mandulát is, ami finom volt. Nekem itt is ízlett a Kofola és Zoltán sem mondott semmi negatívat a sörre... esetleg annyit, hogy nem volt 10-es, (barel fok) csak 12-es sör. Az Enelinben nagyobb volt a tisztaság, mint a Bágeron. Találhatunk itt biliárdasztalt és itt is választhatunk a kinti ülőhelyek, illetve a bentiek közül. A WC-n lehet, hogy a hangulat miatt nincs erős világítás, bár én kicsit keveselltem a sötétebb részen az egy darab LED fényforrást a fejem felett. Összességében tetszett az Enelin, 7,5 pontot kap tőlem.

 Az utolsó megállónk: Sauna Bar

Van itt Födémesen ám futbal pálya is (de igaz, manapság már hol nincs?), és, hogy a meccs előtt, után, közben, esetleg állandóan, vagy akár meccs helyett, (kinek hogyan tetszik) be lehessen dobni egy üdítőt, talállható itt egy bár. Stílusos fa dizájn, kétemeletes és igen,... itt is lehet kint (teraszon) és bent is ülni. A félkarú rablógépet és a sportfogadást kedvelők (jómagam is szeretem a fogadást/sportfogadást) is elfoglalhatják itt magukat, ugyan is van itt Bet - X-es sportfogadó játékautomata és félkarú automata is.

Megrendeltük az üdítőket, plusz kesudiót és pisztáciát. Az épület belső részén dohányoztak, ezért oda nem ültünk. A TV előtt foglaltunk helyet, ahol nemsokára kezdődött a hoki döntő. Nekem ízlett minden. Zoltán szerint avas volt a pisztácia (de nekem ízlett). Negatívan ítélem azt, hogy a mellettünk lévő asztalnál rágyújtott egy fickó. Ezek szerint itt lehet dohányozni. Elég jól bírtam meginni 1,1 liter Kofolát, kb. egy óra alatt. Lotos Laken 0,5l, Enelinben 0,3l, Sauna Barban 0,3. Végül az utolsó pontszám, melyet ma kiosztok,...(dobpergés)... a Sauna Barnak 6 pont jár.

Tehát nálam ez a sorrend: 1. Enelin

                                            2. Sauna Bar

                                            3. Lotos Lake

Nagyjából ez lett volna a vasárnap esti vendéglőlátogatás. Mind a három helyre szívesen megyek majd máskor is, jól telt ez az estém. :)

Ha valaki esetleg megfordul ezeken a helyeken és másként értékelne mint én, bátran írja meg véleményét a kicsit lejjebb található kommentben. :)

Az utolsó másodpercekig harcolt a szlovák jégkorong-válogatott

Az idei jégkorong-világbajnokságot Svédország és Finnország rendezi, úgy, ahogy a tavalyit is.

Idén a szlovák hokiválogatott csak a negyeddöntőig jutott a világbajnokságon. A hazai finnek ütötték ki, épp hogy csak a csapatot, melynek én oly nagyon drukkoltam.

Az első mérkőzés Szlovákia - Franciaország 6:2.

Következő alkalommal Szlovákia - Finnország 0:2.

Sikerült legyőzni a német válogatottat, Szlovákia - Németország 3:2. A meccset egy kocsmában néztem, ahol nagyon jó volt a hangulat, főleg a góloknál. Mosollyal az arcomon jöttem haza, (nem, nem a felesektől). :)

A következő játszma Szlovákia - Lettország 3:5. Nem hozták a szlovákok a formájukat, kikaptak.

Még csak ez után jött részemről az igazi szomorúság, mikor kikaptak az osztrákoktól is. Szlovákia - Ausztria 1:2. Nem értettem, mi van velük, miért nem nyertek.

A következő mérkőzést a tavalyi győztesekkel játszották. Szinte tudtam, hogy elvesztik, akármilyen nagy drukker is vagyok (apum szerint úgy védtem a szlovák válogatottat, mint ha a fiaim lennének). Szlovákia - Oroszország 1:3.

A nem túl jó teljesítmény után, már nagyon a kiesés szélén álltak, amikor a tavalyitól jobban teljesítő amerikai válogatottal kerültek szembe. A mérkőzés 11:15-kor került megrendezésre, (hazai idő szerint) ez ugyebár iskolaidő. Mérgelődtem, hogy miért épp ilyenkor játszanak, de eszembe jutott, hogy van egy kis zsebrádióm, melyet elviszek és majd azon követem az izgalmas meccset. Kis rendberakás után készen állt a rádió a közvetítésre. Izgatott voltam, hiszen tudtam, jók az amerikaiak, de hűséges drukkerként hittem a "csapatomban". Kicsöngettek a negyedik óráról. Gyorsan elő a rádiót és megkeresni az állomást, melyen sugározzák. Ez az, megtaláltam, eddigre már körém gyűltek az osztálytársaim és hallgattuk a meccset. Az első gólra nem kellett sokat várni, hiszen alig telt el két perc és már kiálthattam is, hogy góóóóól! Hú, de megörültem, vigyorogva ültem a párkányon. Még mielőtt mehettünk volna a következő órára, a szlovákok ismét betaláltak az amerikai kapuba. Nagy öröm volt. Ekkor már az egyik orosz fan osztálytársam is Szlovákiának drukkolt és szerintem az egész osztály is. Geográfia volt a következő óra, melyen kedvenc tanárnőm megengedte, hogy hallgathassuk a közvetítést, miközben jegyzetelünk. Eközben gól nem született, de így is nagyon izgalmas volt. Még a tanárnő is velünk együtt szurkolt. Testnevelésen is követtük az összecsapást, ahol már az öltözőben örülhettünk a következő gólnak. Ekkor az állás 3:0 volt. Nagyon boldog voltam, hogy ez az a szlovák hokiválogatott, akit én úgy szeretek. A tornaóra folyamán kaptunk egy gólt, de egyáltalán nem szomorodtam el, tudtam, hogy messze vagyunk attól, hogy az amerikaiak esetleg kiegyenlítsenek. A meccsnek az ebédszünetben lett vége. Az utolsó szlovák gól úgy született, hogy az amerikaiak az utolsó percben már kapus nélkül játszottak és a válogatottunk legfiatalabb játékosának, Marko Daňonak ekkor sikerült megpecsételnie ezt a gyönyörű meccset (és azt, hogy bejutunk a negyeddöntőbe) melyen a szlovák válogatott a világbajnokságon a legjobb formáját hozta. A végeredmény Szlovákia - USA 4:1.

Két nappal később került sor a finnek elleni megmérettetésre, melynek vesztese már nem folytathatta tovább a világbajnokságot. Ezt a mérkőzést is abban a kocsmaféleségben néztem, két barátommal, Patrikkal és Gáborral. Patrik szintén a szlovákoknak drukkolt, Gábor viszont már a világbajnokság elejétől a finnekkel szimpatizált. Az első harmadban nem játszottak a szlovákok valami fényesen, 3 gólt is kaptak. Nem különösebben vesztettük el reményünket Patrikkal, az utolsó másodpercekig szurkoltunk. A második és a harmadik harmad egyértelműen a szlovákoké volt. Második harmadban 2 gólt is ütöttünk. A harmadikban még egyet, mellyel kiegyenlítettünk és nagyon szépen is játszottunk, bombáztuk a finnek kapuját, de sajnos nekik sikerült betalálniuk, nem pedig nekünk. A végeredmény Szlovákia - Finnország 3:4.

Patrik (bal) és én rendíthetetlenül drukkoltunk a harmadik harmad előtt.

Szép meccs volt, büszke vagyok a szlovák válogatottra, nem csalódtam bennük, szépen játszottak, de picit jobbak voltak a finnek. A meccs után szomorú voltam, de mikor otthon, este láttam az interjút a szlovák játékosokkal és nem vettem észre rajtuk nagy szomorúságot, (sőt, Miroslav Šatan még enyhén mosolygott is az interjú végén) már én is kevésbé voltam szomorú. Jövőre ismét nekik fogok drukkolni, hiszen nem tudnék másnak és ki tudja, lehet, hogy még érmet is szereznek, mind 2012-ben (ezüst). Most a 8-ok lettek, a 16 csapatból.

Az elődöntő május 18-án lesz Stockholmban. Finnország vs. Svédország és USA vs. Svájc. A döntő május 19. szintén Stockholm. Megpróbálom megtippelni a végeredményt:

                                     1. hely Svájc

                                     2. hely Finnország

                                     3. hely USA

                                     4. hely Svédország

Médiasztár hazai pályán

Megrendezésre került a pót Médiasztár döntő, hármunknak, mert nem jutottunk el az igazira.

Médiasztárról itt.
A témával kapcsolatban: 1, 2,

A hatodik és a hetedik órán megszervezésre került a pót döntő. A végső megmérettetés az iskola harmadik emeleti fizika termében zajlott, ahol szinte nyarat idéző meleg volt, de szerencsére megúsztam a német felelést. :)

Angelika, Áron és én mértük össze fogalmazási készségünket. A zsűri 3 tagú volt. Izabella tanító néni,(szlovák és német nyelv szakos) Pertes tanító bácsi (matematika, fizika és nyelvtan szakos) és Gál tanító bácsi (nyelvtan és irodalom szakos). Felkészítő tanárunk Gál tanító bácsi úgy tervezte, hogy nem lesz a zsűri tagja, de a vendég zsűrinek közbejött valami.

Tetszettek a feladatok, összesen 3 volt belőlük.

Az 1. feladat:

Kaptunk egy táblázatot melynek első sorában meg volt adva, hogy nekünk milyen szavat kell írnunk: cselekvés, tárgy, keretsztnév, étel, emberi tulajdonság. Az első oszlopban pedig betüpárok voltak: ag, er, si, ml, to, uk, vi. Ezekkel a betűpárosokkal kellett szavat beírnunk a mezőkbe, de úgy, hogy a betűkapcsolatok nem állhattak sem a szó elején, sem a szó legvégén. Minden szó 1 pontot ért, ha pedig kettőnknek, vagy netán hármunknak is ugyan az a szó volt, akkor csak 0,5 pontot kaptunk. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

A 2. feladat:

Idézem: "A levelező fordulók során utána kellett nézned az újságírók feladatainak, illetve találkoztál a sajtó történetével is. "Az én médiabirodalmam" címmel fogalmazd meg gondolataid, hogy hogyan működne saját vállalatod - ki lenne a főnök, milyen időbeosztásban dolgoznának nálad, kire milyen feladatot bíznál, hogy érnéd el, hogy a ti újságotokat vásárolják a legtöbben, stb. Fogalmazásod ismertesd szóban is a zsűri tagjaival!"

Ez a feladat szerintem valamivel közelebb állt hozzám, mint a versenytársaimhoz, hiszen az apukám grafikus a Pravda napilapnál, így van némi fogalmam, hogyan is működik egy újság, kinek mi a feladata. Pontozás: max. 10 pont zsűritagonként. Rendelkezésre álló idő: 25-30 perc.

A 3. feladat:

Szintén idézem: "Egy bélyeggyűjtő kiborul, amikor megtudja, hogy gyermeke a gyűjteménye legértékesebb darabjával adta fel a Médisztár levelező fordulójának egyik válaszlevelét. A levelező fordulók alkalmával tanulmányoztad a kommunikáció fogalmát, a kommunikációs hibákat. Írd meg és add elő társaidnak, a szülői "hegyi beszédet" a lehető legtöbb kioktatással, példázással, stb. Pontozás: 10 pont zsűritagonként. Rendelkezésre álló idő: 25-30 perc + előadás."

Ez volt az a 3 feladat, mellyel két órán át foglalkoztunk az izzasztó hőségben. Személy szerint keveseltem a feladatokra kapott időt, de csak megoldottam és be tudtam fejezni az összeset. Tetszett ez a délután, jól éreztem magam és tapasztalatot is szereztem, pl.: meghatározott idő alatt befejezni egy fogalmazást, előadni a saját szövegemet és megtudtam, hogy milyen stílusú feladatok vannak ezen a vetélkedőn.

Két első helyezett lett: Áron és én. Azonos pontszámmal végeztünk.

A levelezős fordulón való részvételünkért elküldték nekünk az okleveleket, könyvet: Mikszáth Kálmán - Szent Péter esernyője és az iskolától pedig egy tábla csokit is kaptunk. Plus még valamelyik reggel az iskola is megjutalmaz minket egy oklevéllel az iskolatársaink előtt.

Remélem jövőre részt vehetek az igazi döntőn. :)

Saját néven fut a blogom

Mai naptól, már a saját domain nevem alatt fut a blogom: www.roce.sk

Felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a Roce?

A Roce, az én vagyok. Ez az én becenevem, pár évvel ezelőt találtam ki magamnak. Ebben a formában: Roce,engem jelöl, így pedig: ROCE, úgymond a márkanevem. Egyértelmű volt számomra, hogy a domain névben is ez lesz.

Tetszik, hogy személyreszabott domain alatt futhat a blogom. Igaz, hivatalosan még nem az én nevemre van bejegyezve, de amint betöltöm a 18. életévemet, rám lesz írva.

Születésnapom alkalmából kapom. Mondtam a szüleimnek, hogy szeretném ezt a domain nevet és ők úgy döntöttek, hogy elintézik a megrendeléssel járó dolgokat és a regisztráció költségeit ők állják. A következő években a domaint már én fizetem, nem baj, hiszen, amit én pénzelek, én dolgozok meg érte, azt jobban a sajátoménak érzem.

Öntözd meg az agyadat!

 

Sok embernek gondjai vannak a tanulással. Nem mindegyiküknek az a gondja, hogy nem túl jó a fejük az anyag megértéséhez, hanem, hogy meg kéne tanulniuk tanulni.

Nem csak a gyengén tanulók számára, de mindenki másnak is nagy segítségére lehet a Memrise nevű weboldal.

Ez az oldal arra a célra lett kifejlesztve, hogy megkönnyítse a tanulást. Szinte bármi megtanulásához alkalmas lehet. Nyelvek, kémia, fizika, matek, stb. Három szakaszban folyik a tanulás: az új anyag ültetése, aratása, öntözése, persze átvitt értelemben. Rengeteg kurzus közül válogathatunk, sajátokat létrehozhatunk és publikállhatjuk is azokat. Például, ha idegen nyelvet szeretnénk tanulni, tegyük fel, hogy angolt. Találunk ehhez egy számunkra megfelelő tanfolyamot, kiválasztjuk, hogy ezt szeretnénk tanulni. Vagy nagyon egyszerűén készíthetünk saját tanfolyamot is, csak be kell írnunk a megtanulni kívánt szavakat és a magyar megfelelőjét. Ezután kezdődik a tanulás folyamata.

Először is el kell ültetnünk a fejünkben a szavakat. Ez úgy történik, hogy a rendszer megmutatja az angol szavat és a magyar megfelelőjét. Megpróbálljuk megjegyezni, ez megismétlődik párszor a következő szavakkal, majd csak az angol szavat mutatja és a lehetőségeket (magyar szavakat) ezek közül természetesen csak egy a helyes, ezt kiválasztjuk.

Következik az öntözés, ahol tesztelve vagyunk, hogy mennyire tudjuk a szavakat. Az első öntözés 4 órával az ültetés után kezdődik, hogy leüllepedjen bennünk a tanult anyag. Itt az angol szavat adja és a lehetséges megfelelőket, plusz tanít és kérdez is.

Az öntözés a leghosszabb folyamat, amelyet a Memrise használata alatt mindvégig végzünk. A szavak különböző idő elteltével vannak kikérdezve. Ez szinte semmiben sem tér el az aratástól.

Az egész rendszerben az a legjobb, hogy azokkal a szavakkal, melyeket tudunk, nem zaklat a Memrise. Hosszabb ideig nem adja őket, viszont azokat a szavakat melyekkel gondjaink vannak, gyakrabban teszi be az öntözés menetébe.

Sajnos, minden tanulási folyamattal rendszeresen foglalkozni kell, nincs ez másként a Memrise-ban sem, de szerencsére itt csak a problémásabb szavakkal kell többet foglalkozni.

Röviden ennyi lenne a Memrise-ról. Az oldal magáért beszél, érdemes megnézni és használni.

http://www.memrise.com/

Számunkra elmaradt :\

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem ez a havazás már nagyon nem hiányzott.

Nem csak, hogy még mindig nagykabátot kell felvenni és számos tevékenységet akadályoz, de még a döntőre sem jutottunk el miatta.

Hát igen! Sajnos ki kellett hagynunk a Médiasztár döntőt, még ha fél évet is készültünk rá és vártuk. A biztonságunk érdekében, melyet a havas utak és a hóval járó látásviszonyok veszélyeztettek volna, osztályfőnökünk lefújta az indulást

(Ő sem örült neki)

A hírt ma reggel kaptuk telefonon a tanárunktól (Angelika, Áron és én).

Én 5:45-kor keltem, azzal a tudattal, hogy, HA megyünk, akkor legyen időm elkészülni a 100 kilométeres útra (6:30-kor indultunk volna).

A hír után persze csalódott voltam, hogy nem mérettethetem meg tudásom a többi versenyzővel, de arra is gondoltam, hogy kellemetlen lenne a csúszós utak miatt, az árokban kikötni az autóval.

Az osztályfőnököm “fájdalom csillapító” hírt közölt velünk, a nap folyamán, hogy az iskolánkban rendeznénk hármunk között egy pót döntőt. Erről csak annyi információm van, hogy nem csak a tanárok alkotják majd a zsürit és a felkészítő tanárunk nem lesz a zsűri tagja.

   

Nem baj, majd jövőre, talán eljutok az igazi döntőre, ha minden jól megy! :)

Fejlemények: 1

Irány Gúta!

Döntő

Végre elérkezett a részemről várva várt Médiasztár döntő, amely március 27-én (szerda) kerül megrendezésre Gútán, ha minden jól megy.

Ahogy azt a napokban osztályfőnökömtől megtudtam, az utolsó megmérettetés, nem is annyira az újságírásról fog szólni, mind a verseny első fele. Ott ugyanis nem főként fogalmazásokat kell majd írnunk, hanem különböző feladatok lesznek, pl.: versírás, szerkesztés, plakát tervezés. Ha szerencsém lesz, kapunk olyan feladatot is, melyben néhány megadott szó felhasználásával kell majd írnunk egy rövid fogalmazást.

Az első mondat végén írtam, hogy "ha minden jól megy". Ezt azért tettem hozzá, mert a mai nap értesültem osztályfőnökömtől, (akivel egyébként a versenyre megyünk) nem biztos, hogy szerdán kerül megrendezésre a döntő. Ha nagyon rossz lesz az idő, akkor elmarad. Tanárom még nem tudta megmondani, ha elmarad szerdán a döntő, akkor egyáltalán áthelyezik-e egy másik napra azt, vagy végleg elmarad. Én bízom benne, hogy még ha nem is lesz szép idő, de az utak 100 km megtételéhez alkalmasak lesznek. Csalódott lennék, ha elmaradna a döntő.

Készültünk is rá: megbeszéltük, mi várható Gútán és pár megadott szó felhasználásával szöveget fogalmaztunk.

Mindenesetre (ha nem is szerdán) majd jelentkezek a döntő eredményeiről.

Ez lesz az utolsó tanítási nap, utána pedig 6 napos húsvéti szünet. :D

További szövegek a Médiasztárral kapcsolatban: 1, 2, 3